8.rész ,,Együtt vagyunk!"

Sziasztok itt is van az új rész remélem tetszik nektem. Nagyon sajnálom, hogy nem 

volt már egy hete rész de családi okok miatt nem tudtam részt hozni amit nagyon sajnálok.

Remélem tetszik a rész nektek. Iratkozzatok és kommenteljetek.

Pusszi :* <3

Bethamy White szemszöge:

         2 hét múlva

Hát ebben a két hétben nagyon sok minden nem történt. Ami úgy fontosabb az szerintem az, hogy Harryvel együtt vagyunk és nagyon boldogok is vagyunk. A szüleinknek még nem említettük a kapcsolatunkat még nem állok én készen rá.

-Szerinted sok meleg ruhát kell vinni?-kérdezte Vani miközben vártam, hogy végre bepakoljon, hogy én is pakolhassak.

Ja igen 5 napra megyünk kirándulni Harryékkel-Anyudék említették,hogy pontosan hova is megyünk?-emelte rám mogyoró barna szemeit

-Harryéknek van valami nyaralójuk és oda-fogtam össze az egyik pólóját

-És végre elmondtátok a szüleiteknek, hogy együtt vagytok?-húzta be a bőröndje cipzárját és ült le mellém

-Jaj Vanessza én nem állok készen rá-néztem szemeibe

-Mire nem állsz készen? Csak elmondjátok, hogy együtt vagytok és kész nem kell ezt túl komplikálni-vágott értetlen fejet

-És ha a szüleimnek nem tetszik, hogy együtt vagyunk?

-Miért az tetszett nekik, hogy Joshal voltál? Nem! De mégis együtt voltatok és tudod miért? Azért mert a szerelmetek mindent felülmúlt. És ez most is így lesz!-szorította meg a kezem

-Lehet, hogy igazad van

-Nekem mindig igazam van-jelentette ki majd mind ketten elnevettük magunkat

Reggel arra keltem, hogy valaki simogassa az arcom amikor kinyitottam íriszeim anya mosolygós arcával találtam szembe magam

-Ébredjetek kincsem mindjárt itt vannak Harryék és indulunk

-Oké mindjárt-húztam a fejemre a párnát. Anya nevetve ment ki a szobából

-Hány óra van?-kérdezte Vanessza rekedt hangon

-Fél nyolc-fordultam felé-mész te hamarabb tusolni?

-Nem menj csak én addig még alszok-húzta fel nyakig a takarót. Mosolyogva szálltam ki az ágyból és indultam a fürdőbe.

Amikor beálltam a tusolóba egy tusfördőért nyúltam, tenyerembe nyomtam és megmostam vele az egész testemet,majd lemostam magamról a habot. Még pár percig áztattam magam majd elzártam a vizet és törölközőért nyúltam. Gondosan megtöröltem magam a puha anyaggal, majd felvettem a behozott szettet. Odamentem a tükör elé majd kibontottam a felkötött hajam megfésültem, majd párszor végig  simítottam rajta a haj vasalót. Felraktam egy kis alap sminket és már késznek is nyilvánítottam magam.

-Mehetsz-mentem ki a fürdőből és intettem Vanesszának, hogy szabad a pálya

-Ilyen korán is rég keltem-kelt ki nyöszörögve az ágyból

-Nagyon rég volt 2 hete-nevettem. Vani sértődötten kinyújtotta rám a nyelvét majd beviharzott a fürdőbe. Mosolyogva mentem ki a szobámból majd mentem le a csiga szerű lépcsőnkön. Leérve láttam, hogy már Harryék is itt vannak

-Jó reggelt-köszöntem illedelmesen, majd íriszeimet Harryre emeltem aki most is nagyon jól nézett ki egy egyszerű fekete pólót viselt, a szokásos fekete nadrágjával amely térdénél szakadt volt, és az elnem maradhatatlan csizmájával. Egy mosolyt küldött felém amelyet én készségesen viszonoztam, majd helyet foglaltam a kanapén mellette

-Vanessza hol van?-kérdezte Anne

-Mindjárt jön-mondtam pont amikor az említett jön le a lépcsőn

-Jó reggelt-köszönt Vani majd helyet foglalt mellettem

-Csajok a bőröndjeitek hol vannak?-kérdezte apa

-Még fent-néztem rá

-Na akkor ideje lenne lehozni-biccentett e lépcső fele

-Oké-álltam fel és magammal húztam Vanesszát

-Harry menj te is segíteni a lányoknak-mondta Robin. Harry felállt majd követett minket a szobámba. Amikor kikerültünk a szüleink halló és látó távolságából Harry megragadta a kezem majd magához húzott és ajkait enyéimre illesztette mindkettőnkből egy sóhaj szakad fel a másik közelsége hatására. Szívem máris gyorsabban ver ajkai gyengédségére. Mosolyogva válunk el egymástól

-A szüleink bármikor megláthatnak-mondtam

-Na és? Már úgy is ideje lenne elmondani nekik

-Harry...-sóhajtottam

-Semmi Harry! Joshal is ennyit vártatok?-Josh neve hallatán összeszorult a gyomrom

-Joshal más volt a helyzet!-néztem a szemébe

-Ja persze-indult el a szobám felé

-Harry nem úgy értettem-mentem utána de ő csak feltartotta a kezét jelezve, hogy most inkább hagyjam. Sóhajtva mentem én is a szobámba, közben eszembe jutott, hogy a fülhallgatóm nem tettem be egyik táskámba sem, így elkezdtem keresni. Közben Harry felvette a bőröndöm és levegőnek nézve engem kiment a szobából

-Ez mi volt?-kérdezte Vani

-Mire gondolsz?-néztem rá ártatlan tekintettel

-Jaj ne nézz hülyének-tette csípőre a kezét

-Összevesztünk-kaptam meg a keresett fülhallgatót

-Na nem ár, hogy mindent ki kell szednem belőled-mérgelődött

-Semmi különleges csak a szokásos, hogy miért nem mondtuk még el a szüleinknek, hogy együtt vagyunk-vettem el a kézi bőröndöm

-Most komolyan csak ennyi?-ült le az ágyra

-Nem-ültem le mellé-megkérdezte, hogy Joshal is ennyit vártunk erre én azt mondtam, hogy Josh más volt, és megharagudót-hajtottam le a fejem-szerinted most egy tízes skálán mennyire utálhat?-néztem Vanira. Vanessza elnevette magát amire én egy értetlen pillantást vetettem felé-most mit nevetsz?

-Hogy utálhatna téget főleg egy ilyen kicsi butaság miatt? Beth Harry szeret téged! Most inkább hagyd egy kicsit majd a nyaralóba beszélsz vele, addig ő is rájön, hogy túloz ezzel az egésszel!-simogatta meg a hátam nyugtatás képen

-Remélem igazad van mert nem akarom egy ilyen butaság miatt elveszíteni!-folyt le egy könnycsepp az arcomon

-Dehogy fogod-ölelt meg. Most, hogy így bele gondolok ha ennyire rossza az a gondolat, hogy elveszítem Harryt akkor mi lenne velem ha elveszíteném Vanesszát. Ebbe rossz bele gondolni is.

-Lányok út közben is tudtok pletykálkodni szóval siessetek már-állt meg mosolyogva az ajtónk előtt Anne

-Én azt hiszem, hogy te is kezdesz kiismerni minket-nevettünk. Elvettünk a kézi bőröndöket mivel a nagyobbakat már kivitte Harry és indultunk le a lépcsőn majd ki a házból és bepakoltuk a bőröndöket az autóba.

-Kicsim bezárnád az ajtót?-nézett rám anya

-Persze-vettem ki a kezéből a kulcsokat majd elindultam a ház fele. Amikor bezártam mindent visszamentem anyáékhoz akik azt beszélték, hogy merre kell menjünk.

-Na jó akkor ott találkozunk-mondta apa-lányok üljetek be az autóba

-Egy perc csak kiveszem a laptopot-mentem a csomagtartóhoz. Miután kivettem a laptopot  egy utolsó pillantást vetettem Harry fele aki engem nézett eltátogtam neki egy ''beszélnünk kell''-t majd beültem az autóba. A laptopot az ölembe tettem majd elindítottam a Vámpír akadémiát, Vanival kényelembe helyeztük magunkat majd elkezdtük nézni a filmet.

Három filmet is végig néztünk mire oda értünk a nyaralóhoz. Én szálltam ki legelőször amint megpillantottam a nyaralót a lélegzetem is elállt.

-Ez gyönyörű-néztem Annera aki most szált ki az autóból

-Igen rengeteget gyűjtöttünk arra, hogy megvegyük-mosolygott rám

-Meghiszem azt-bólintottam. Kivettük a csomagtartóból a csomagokat majd elindultunk a házba, az előtérben levettük a cipőinket

-Gyertek megmutatok a szobátokat. Remélem nem baj, hogy te és Vanessza egy szobába lesztek-mosolygott ránk Anne

-Dehogyis-mondtuk egyszerre Vanival. Anne  végig vezetett egy hosszú folyosón majd jobb oldalon a második ajtón benyitott. A szoba ami fogadott minket az gyönyörű volt.

-Ez gyönyörű-néztem körbe

-Örülök, hogy tetszik! A túlsó szobába lesz Harry-mosolygott

-Rendben-bólintottunk. Anne még egy mosolyt küldött felénk majd elhagyta a szobát.

-Na kezdjünk el kipakolni-cipzároszta ki a bőröndjét Vani

-Ha nem haragszol én hamarabb beszélnék Harryvel-sóhajtottam

-Még itt vagy?!-mosolygót. Kimentem a szobából majd a szomszéd szobába vettem az irányt, kopogtattam majd egy ''gyere'' után benyitottam. Amint beléptem láttam, hogy Harry is épp kipakol. Rám emelte tekintetét hogy lássa ki jött be a szobába majd folytatta előző cselekedetét. Nagyot sóhajtottam-ez hosszú menet lesz-gondoltam magamba. Oda mentem hozzá majd leültem az ágyra.

-Harry én nem úgy értettem. Te nagyon fontos vagy számomra és nem arról van szó, hogy nem szeretném, hogy a szüleink megtudják, hogy együtt vagyunk hanem félek! Félek, hogy nem fogadják el a kapcsolatunkat-néztem rá

-Azt is elfogadták, hogy együtt vagytok Joshal-nézett végre ő is rám

-Muszáj mindig Joshal jönnöd? Ha annyira szeretnéd tudni a vele való kapcsolatomat sem fogadták el a szüleink csak én túl makacs voltam. És amúgy is Josh a múlt te a jelenem vagy és remélem jövőm is-mondtam az utolsó részt halkan 

-Nekem is fontos vagy! És sajnálom, hogy annyit, mint Joshoztam-jött elém majd megfogta a kezem és felhúzott az ágyról

-Ha neked ennyire fontos akkor gyere és mondjuk el a szüleinknek-mondtam mosolyogva

-Köszönöm-ölelt magához

-És mi van ha nem tetszik nekik?-aggodalmaskodom

-Akkor is együtt maradunk mivel mi szeretjük egymást-csókolt meg. Miután elváltunk egymástól Harry összekulcsolta kezeinket és kivezetett a szobából le a nappaliba ahol ott voltak a szüleink. Amikor megláttak minket értetlen pillantást vetettek felénk

-Mondanunk kell valamit-szólalt meg Harry amikor látta, hogy nekem most nehezemre esne a beszéd

-Hallgatunk-bólintott Robin. Ránéztem Harryre akinek az arcán egy nagy mosoly díszelgett visszafordultam szüleink felé majd megszólaltam

-Együtt vagyunk!

7. rész ,,Soha nem hagylak el..."

Sajnálom, hogy ilyen rövid lett a rész. A részek ezentúl vasárnaponként fognak érkezni lehet, hogy hétközben is lesz mivel vakáció van :3 nagyon szépen kérlek, hogy commenteljetek mert így nem tudom, hogy van-e értelme folytatni a blogot.

 Remélem a rész tetszik majd :3 Puszi :* 

                 
                                                     Zene ajánló: Zara Larsson-Uncover

Bethany White szemszöge:

Egy olyan ember ölelő karjai közt ébredni akit szeretünk leírhatatlan érzés. A tegnap még utáltam sőt gyűlöltem azt a gondolatot, hogy akár még egyszer lássam Harryt. Ma meg mellette fekszem jobban mondva a mellkasán. Egyszerűen szükségem van rá, mint a drogosnak a drogra. Ennyi idő alatt még senki nem került ennyire közel hozzám, bármennyire fura kijelenteni még Josh sem. 
Felnéztem Harryre, arca nyugodtságot árasztott, ajkai enyhén szétnyíltak. Egy kósza tincset simítottam ki arcából 
-Utálom ha néznek amikor alszom-morogtam majd karjait még szorosabban fonta derekam köré
-Én biztos nem néztelek-jelentettem ki határozottan de tudom bármit mondanék már mindegy mert lebuktam
-Aha persze tudom, hogy ellenállhatatlan vagyok-villantott felém egy csábos mosolyt
-Csak szeretnéd Styles bárki ellen tudna állni neked!-forgattam szemeim 
-Mit mondtál?-emelte rám gyönyörű smaragd ként csillogó szemeit
-Semmit-szálltam ki mellőle majd nyújtottam rá nyelvem
-Na meg állj-szállt ki ő is és elindult utánam. Nevetve szaladtam előle, de nagy lábainak köszönhetően hamar utol ért, megragadta a derekam és magához húzott
-Ne menekülj-suttogta fülembe
-Nem állt szándékomba-fordultam vele szembe, s kezeimet nyaka köré fontam
-Köszönöm-döntötte homlokát az enyémnek
-Mit?-értetlenkedtem
-Hogy itt vagy nekem-hintett csókot ajkaimra. Kezeimet hajába vezettem így vontam még közelebb magamhoz
-Csinálok reggelit-mondtam ajkaira majd egy utolsó csókot adtam és elindultam a konyhába.
Amíg a reggelit készítettem Harry leült a pulthoz és engem nézett. Tekintette lyukat éget hátba 
-Bár mennyire fura én sem szeretem ha néznek-fordultam meg mosolyogva
-Én nem-tette fel védekezés képen kezeit
-Ezt már eljátszottuk egyszer-ráztam meg a fejem
-Ha rajtam múlna nem is egyszer játszanánk még el-mosolygott rám. Oda mentem hozzá majd egy puszit adtam arcára és megöleltem. Fejemet nyak hajlatába temettem és szorosan bújtam hozzá, karjait derekam köré fonta és egyik kezével hátamat simogatta
-Ígérd meg hogy nem hagysz csak úgy el-suttogtam fülébe, eme kérésem hatására, izmai megfeszültek. Lassan eltolt magától pont annyira, hogy szemembe tudjon nézni
-Soha nem hagylak el-puszilt homlokon majd szorosan karjai közé zárt-Bármennyire szeretnék így maradni, de a reggelink oda fog égni-nevetett
-Ne nevess-nyújtottam rá a nyelvem majd hamar levettem a tűz helyről a tepsit. Elég rosszul foghattam meg mivel egy égető érzést éreztem minek hatására a tepsit visszaejtettem eredeti helyére majd kezemet gyorsan a hideg víz alá tartottam.
-Jól vagy?-jött oda hozzám Harry amint lezárta a tűzet
-Fáj-mutattam a mostanra be pirosodott pontra
-Így jár aki még egy omlettet sem tud megcsinálni-nevetett
-Ez gonosz volt-bokszoltam játékosan vállába
-Tudod, hogy nem gondoltam komolyan-puszilt arcon
-Tudom-mosolyogtam rá. Harry felült a pultra amíg én elő vettem az elsősegély dobozt azon belül meg egy krémet amivel bekentem a kezem-amúgy a szüleidnek mit mondasz hol aludtál?-emeltem rá tekintetem
-Arra gondoltam azt mondom, hogy az egyik barátnőmnél már úgy is megszokta, hogy majdnem minden nap egyiknél alszom-incselkedet velem
-Hmm...remélem akkor a barátnőid egyike nem haragszik meg, hogy nem nála aludtál-mentem bele a játékba
-Nem érdekel-kezemnél fogva húzott magához-miattad meg éri-csókolt meg-amúgy meg azt mondom, hogy az egyik haveromnál voltam-bólintással jeleztem,hogy megértettem amit mondott
-Amúgy te sem kellett ma menj iskolába?-kérdeztem. Megrázta a fejét evvel választ adva kérdésemre-nem is értem minek menni ezen a héten ha úgy is utolsó hét-tettem vissza a helyére a dobozt
-Én is sok mindent nem értek, főleg azt nem, hogy miért nem kérdeztem meg még tőled-szállt le a pultról
-Micsodát?-néztem rá
-Lennél a barátnőm?-kérdezte csillogó szemekkel. 
Miután Josh meghalt nem akartam senkit ennyire közel engedni magamhoz. Amikor megláttam legelőször Harryt nem gondoltam volna, hogy szerelmes leszek belé. Most viszont itt áll előttem és azt kérdi tőlem hogy lennék-e a barátnője. Szerintem erre egyszerű a válasz. Ránéztem és arcán ijedséget véltem felfedezni
-Tudod Harry amikor elveszítettem Josht nem akartam senkit se közel engedni magamhoz így téged sem. De bármennyire próbálkoztam, hogy távol tartsam magam tőled nem sikerült. Így a válaszom egyszerű. Igen leszek a baránőd!-'szöktem' a nyakába és szorosan öleltem magamhoz
-Szeretlek-suttogta a fülembe. Kicsit eltávolodtam tőle majd ajkaira suttogtam
-Én is szeretlek

6.rész ,,..baleset érte a motorral és meghalt..."

Igen tudom megint késtem a résszel és nagyon sajnálom de remélem, hogy ez a hosszú rész (legalábbis számomra hosszú rész) kárpótol titeket.

Nagyon köszönöm a 7 feliratkozót és az ezer oldalmegtekintést nagyon jól esik!

Jó olvasást és hagyjatok magatok után nyomot! Puszi :*

Bethany White szemszöge:

Reggel ki nem szeretne madarak csicsergésére kelni, a nap beszűrődő fénysugaraira, én személy szerint szeretek. Viszont ma iszonyat fejfájásra keltem amit annak tudtam be, hogy a tegnap sírva aludtam el. Hiába reménykedtem abban, hogy a tegnapi buli csak egy álom volt de amikor belenéztem a tükörbe és megláttam a piros feldagad szemeimet tudatosult bennem, hogy nem...sajnos nem csak egy álom volt. Nyöszörögve keltem ki az ágyból és indultam készülődni mert kéne menni suliba már csak egy hét és vége.
Amire végeztem letusoltam, felöltöztem már Vanessza itt volt nálam és már indultunk is. Az út felé kibeszéltük a tegnapi bulit. Soha többet nem akarom látni Harryt, úgy tudtam, hogy ez lesz ezelőtt egyszer voltam szerelmes de akkor nagyon, de sajnos elveszítettem...

Visszaemlékezés:

Boldogan készülődtem mivel ma Joshal megyünk a szokásos szombati találkozásunkra amikor összegyűlünk a haverok én meg Josh a pasim.
Már vagy fél órája itt kéne lennie még soha nem késett ennyit félek, hogy lett valami baja és milyen igazam volt... Lent ültem a nappaliba amikor megszólalt a telefonom és Josh képe jelent meg azonnal felvettem a telefont
-Hol vagy már?-aggódalmaskodtam
-Szia Bethany - szólalt meg Josh anyukája-amikor Josh ment hozzád akkor...akkor- és itt elcsuklott hangja akkor már tudtam, hogy valami baja lett Johsnak-tehát amikor ment hozzád baleset érte a motorral és meghalt...
Amint ezt a mondatot meghallottam kiesett a telefont a kezemből és én a földre zuhantam. Nem hiszem el,hogy elveszítettem azt az embert aki a világot jelenti nekem. Már 2 éve együtt vagyunk  és nagyon jól megvoltunk egyszerűen nála tökéletesebb barátot nem tudok elképzelni magamnak. Josh egyszerűen tökéletes, lehet hogy fiúkra nem lehet azt mondani de rá nem tudok mást mondani. Tökéletesen kiegészítettük egymást mindig jól megvoltunk nagyon ritkán veszekedtünk de hát ez egy kapcsolatban normális nem de?!  Legszívesebben minden veszekedést újra élnék, ordibáljon velem, veszekedjen velem csak legyen itt, más nem számít. Soha többet nem fogom látni. Soha többet nem fogom érezni csókja ízét, simogatását. Én azt se bánnám ha szakított volna velem csak éljen nekem az is elég lenne ha látnám, nem muszáj velem lennie csak boldog legyen és ami a legfontosabb éljen...

Visszaemlékezés vége

 Amint eszembe jutottak az emlék egy könnycsepp folyt végig az arcomon
-Mi a baj?-kérdezte Vani
-Semmi csak eszembe jutott Josh - hajtottam le a fejem. Ha akkor Vanessza nem lett volna ott velem akkor nem bírtam volna ki. Vanessza megölelt majd a fülembe suttogta
-Minden rendben lesz én itt vagyok neked, mint mindig! 
-Köszönöm-pusziltam meg pont amikor jött a busz.

                                                                 ********

Utolsó órámról csengetek ki amikor újra megszólalt a telefonom amikor megnéztem, hogy ki az mégsem lepődtem azon, hogy Harry az. Készültem kinyomni a telefont amikor Vanessza kivette a kezemből és felvette
-Harry esküszöm ha még egyszer felhívod Bethanyt akkor nem állok jót magamért-szólt bele szigorú hangon-De te nem fogod fel, hogy nem akar látni?......Harry hagyd békén nincs szüksége arra, hogy beléd szeressen és akkor veszítsen el téged ezt még egyszer nem élné túl-örültem mert Vani nem mondta el, hogy igen is már szeretem Harry viszont dühös azért mert elmondta, hogy elveszítettem valakit-....Sehogy sem értem hagyjuk ezt csak soha többet ne keresd Bethanyt!-jelentette ki és kinyomta a telefont.
-Köszönöm-hajtottam le a fejem
-Hé mosolyogj már, majd egyszer megtalálod az igazit-próbált vidítani de sajnos csak rontott a helyzeten mivel megint eszembe jutott Josh
-Már megtaláltam de el is veszítettem-suttogtam. Vanessza szerintem úgy gondolta,hogy jobb ha erre nem mond semmit.

                                                                       *******

-Bethany gyere ebédelni-kiáltott anya
-Megyek-tettem fére a könyvet-amit épp olvastam-és felálltam az ágyból. Lassan leballagtam a lépcsőn majd egy mű mosolyt kíséretében helyet foglaltam apa mellett
-Na és mi újság Harryvel?-na tessék rátapintott a lényegre
-Semmi, nem akarok róla beszélni!-mondtam egy kicsit indulatosabban -Oké, le ne harapd a fejem-emelte fel védekezés képen kezeit, nevetve megrázom a fejem
-Sajnálom-adtam egy puszit az arcára
-Na mit főztél drágám?-karolta át apa anya derekát
-Spagettit-mosolygott majd egy csókot lehelt apa ajkaira, mosolyogva figyeltem őket annyira aranyosak még ennyi év után is.
-Kicsim ma este ugye indulunk nagyiékhoz még mindig nem gondoltad meg magad?-emelte rám tekintetét anyu
-Már mondtam, hogy most nem szeretnék menni és ne félj mert nem lesz semmi bajom!-szorítottam meg az asztalon lévő kezét
-Rendben-sóhajtott. Amikor újra enni kezdtünk volna csengetek
-Várunk valakit?-álltam fel, hogy ajtót nyissak. A szüleim semlegesen megrázták a fejüket. Amikor kinyitottam az ajtót egy futárral találtam szembe magam
-Jó napot-köszönt-Bethany White-ot keresem
-Én lennék az-engedtem el az ajtó kilincsét amit eddig szorongattam
-Ezt önnek küldték-vett fel a földről egy rózsa csokrot amit eddig észre se vettem-itt írja alá kérem-mutat egy bizonyos pontra majd a kezembe ad egy tollat-köszönöm és viszlát-mosolygott majd elindult
-Én köszönöm-szóltam utána majd becsuktam az ajtót
-Nézzétek mit kaptam-szagoltam bele a rózsa csokorba majd helyet foglaltam a széken
-Kitől kaptad?-mosolygott anya
-Nem tudom-ráztam meg a fejem azonban észrevettem egy kicsi cetlit amiben csak annyi állt, hogy "H,, azonnal le esett, hogy ezt Harrytől kaptam. Bármennyire haragszom rá jól esik tőle ez a 'kicsi' gesztus. Mosolyogva raktam a mellettem lévő székre a csokrot majd fojtattam az evészetet

-Köszönöm az ebédet-vettem el a csokrot majd mosolyogva indultam a szobámba. Írtam egy smst Vanesszanak, hogy lépjen fel skypra mert mutatni akarok neki
-Szia-köszöntem amint megláttam a képét a beugró ablakban
-Szia, na mi az amit mutatni akartál?-kiváncsiskodott, fel emeltem magam mellől a csokrot és a kamera elé raktam-Ugye ezt ne tőle kaptad?
-De igen-mosolyogtam
-Jaj Bethany....-szerintem most bele kezdett volna a nagy monológjába ha anya nem kiáltott volna
-Bocsi de mennek kell-intettem egyet majd kinyomtam és szaladtam anyuéktól elköszönni mivel most indultak
-Vigyázz magadra-ölelt magához anyu
-Nem lesz semmi bajom-nyugtattam meg
-Szívem gyere, Bethany már nem kislány tud magára vigyázni!-jelentette ki apa majd megfogta anya kezét összekulcsolta ujjaikat és már indultak is
-Puszilom a nagyiékat
-Átadjuk-ültek be a kocsiba majd elhajtottak. Sóhajtva csuktam be az ajtót majd indultam a nappaliba majd lehuppantam a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t. Unottan kapcsolgattam a csatornák között amikor csengetek. Mosolyogva mentem ajtót nyitni mert gondoltam a szüleim hagytak itthon valamit. Amint megláttam, hogy ki áll az ajtóban rögvest lehervad az arcomról a mosoly és könnyek kezdték marni szemeimet
-Te mit keresel itt?-dőltem neki az ajtónak
-Beszélnünk kell!-jelentette ki majd csak úgy bejött mintha otthon lenne
-Persze gyere be-forgattam meg szemeimet majd becsuktam az ajtót-Szerintem nincs miről beszélnünk és amúgy is a szüleim itthon vannak-indultam utána
-Szerintem meg igen is van és most láttam, hogy a szüleid elmentek-fordult velem szembe. Nagyot sóhajtva ültem le majd vártam, hogy elkezdje. Amikor látta, hogy rá várok bele kezdett-Figyelj amit akkor láttál az nem az volt aminek tűnt. Nem én csókoltam meg hanem ő engem. Nina a volt barátnőm akit nagyon szerettem mindenki mondta, hogy jobb ha nem teszem de én hitten neki, hogy nem verne át de tévedtem. Egyszer amikor mentem hozzá meg akartam lepni így nem szóltam, hogy megyek de amikor hozzá értem rajta kaptam a legjobb haverommal. Őt szerettem a világon a legjobban utána senki mást nem tudtam! Tehát miután megtudtam, hogy majdnem az egész kapcsolatunk alatt kavartak megszüntettem velük a kapcsolatot. Azóta nem láttam csak a tegnap amikor elmentem neked, hogy hozzak valamit inni akkor mondta, hogy vissza akar kapni. Gondolom látta amikor veled táncoltam vagy épp megcsókoltalak és amikor jöttél le a lépcsőn ő ezt észre vette majd megcsókolt! -Én sajnálom Bethany-ült le mellém majd kezei közé temette arcát. Pár percig mereven bámultam magam elé amíg meg nem szólalt így ráemeltem tekintetem
-Kérlek mondj valamit-nézett rám meggyötörten
-Most, hogy ezt így elmondtad nekem akkor csináljunk úgy mintha a tegnapi buli meg sem történt volna oké?-mosolyogtam rá
-Rendben-emelte fel a fejét-de kérdezni akarok valamit! Hogy értette azt Vanessza, hogy ha elveszítenél azt nem élnéd túl még egyszer?-tudtam, hogy ezt a kérdést fel fogja rakni majd nekem de reméltem, hogy nem ilyen hamar... Nagyot sóhajtottam majd bele kezdtem
-Volt egy barátom akivel úgy éreztem, hogy képes vagyok le élni az életem. Minden szombaton elmentünk a haverokkal lazulni és mindig ő jött utánam a motorral. Utáltam, hogy motorozik de nem mondhatom az neki, hogy hadija fel miattam a szenvedélyét mert már neki a szenvedélyévé vált a motorozás. Tehát aznap késett fél órát még soha nem késett annyit az előtt így jogos volt az aggódásom. Amikor lent ültem a nappaliba megszólalt a telefonom és ő hívott viszont az anyukája szólt bele és akkor mondta el, hogy amikor indult hozzám akkor balesete volt és és...-elcsuklott a hangom majd zokogásban törtem ki
-Shh-húzott magához majd karjai közé zárt-semmi baj-puszilt a hajamba
-Életem legrosszabb napja volt amikor elveszítettem és a tudat, hogy soha többet nem láthatom felemésztett. Hónapokig nem szóltam senkihez csak ültem a szobámba és sírtam. Még mai napig is nagyon hiányzik-hunytam le a szemem és felidéztem azt a napot amikor legelőször megláttam. Egy suliba jártunk, Ő volt a suli nagy menője ezért is nem akartam elhinni amikor felfigyelt rám.
Még mindig élénken él bennem az a nap amikor először megcsókolt vagy amikor először mondta, hogy szeretlek. Tökéletesek voltak azok a pillanatok amiket vele töltöttem...
-Gondolom azóta nem szerettél senkit-belenéztem a szemébe amiben a szomorúságot láttam csillogni
-Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem. Van egy fiú akibe nagyon rövid idő alatt beleszerettem-mosolyogtam
-Értem-állta fel de én megragadtam a kézét és megcsókoltam. Hirtelen érte eme tettem de amint észhez tért viszonozta csókom. Derekamra simította kezét én meg hajába túrtam így vontam még közelebb magamhoz. Csókunk lágy volt és érzéki pont amilyennek lennie kell. Szép lassan vált el tőlem
-És az te vagy-jelentettem ki majd egy gyengéd csókot hintettem ajkaira
-Ha ez egy szerelmi vallomás akart lenni akkor csak, hogy tudd elég elcsépelt volt-nevetett. Mérgességet tetetve felszaladtam a szobámba persze magamba nevettem mert tudom, hogy nem gondolta komolyan
-Ne hisztizz-jött utánam kacagva
-Én nem hisztizek és hercegnősen megsértődők-hátat fordítok neki majd az ablakhoz sétálok. Pár pillanat múlva két erős kezet érzek derekamon amely maga felé fordít, magához húz majd megcsókolt de olyan szenvedélyesen, mint még soha. Átölelten nyakánál, ő végigsimítja a hátamat majd hosszú percekig nem válunk el egymástól. Annyira szeretném hallani ajkairól, hogy szeretlek, mintha meghallottam volna gondolataimat...
-Szeretlek-döntötte homlokát az enyémnek
-Én is-hunytam be a szemem-itt aludnál?-kérdeztem félénken
-Igen-válaszolt mosolyogva

Miután mind a ketten letusoltunk bebújtunk az ágyba én Harry mellkasára hajtva a fejem ő a derekamat ölelve adtuk át magunkat az álmok világának...

5. rész Összetörve

Sziasztok bocsánat a késésért nagyon sajnálom! Remélem tetszik a rész nektek! Nem is húzom tovább a monológom, jó olvasást! Puszii :*

Bethany White szemszöge:

Reggel a telefonom csörgésére keltem. Amikor megnéztem ki az Vanessza neve és képe jelent meg. Miért nem csodálkozom?
-Jobb reggelt-szóltam bele reggeli rekedt hangon
-Szia, mit csinálsz?-kérdezte
-Amit a normális emberek szoktak fél tízkor-mondtam két ásítás közt
-Upss...felkeltettelek?-hallottam a hangján, hogy mosolyog
-Nem dehogy-morogtam
-Jó jó, amúgy is ideje volt felkelned!-jelentette ki nemes egyszerűséggel
-Na jó...csak azért hívtál, hogy felkelts?
-Nem azért hívtalak, hogy készülj mert megyek hozzád!
-De én aludni akarok!-jelentem ki
-Majd alszol holnap
-De holnap kedd és suliba kell menni-ma szabadnapot kaptunk-
-Akkor majd szombaton-nevetett
-Na elindultál már?-nevettem most már én is
-Mire kimondod, hogy szerelmes vagyok Harrybe addig már ott is vagyok
-Hogy mit mondjak?-kérdeztem felháborodott hangon
-Semmi semmi! Mindjárt ott vagyok-bontotta a vonalat. Nyöszörögve keltem ki az ágyból, bementem az fürdőbe egy gyors zuhanyt venni. Miután végeztem magam köré tekertem egy törölközőt aztán visszaindultam a szobámba. Oda mentem a gardróbomhoz, kivettem egy tiszta fehérneműt, majd egy szimpla szettet. Miután felvettem a kiválasztott darabokat lementem a konyhába, a házba csend volt mivel anyáék már biztos dolgozni vannak. Leérve a konyhába elővettem egy tányért majd a müzlit meg a tejet és leültem az asztalhoz. Ami közbe ettem felnéztem facebookra, volt pár értesítésem de ami a legjobban érdekelt az egy barát kérő volt Harrytől, mosolyogva fogadtam el kérését. Pár perc múlva egy ablak jelent meg ami az jelentette, hogy üzenetet kaptam nem mástól, mint Harrytől

 Amint elküldtem az utolsó üzenetet már hívtam is anyát második csörgésre fel is vette
-Jó reggelt kicsim-köszönt anya
-Neked is
-Hogy aludtál?
-Jól-mosolyogtam-anya Harry elhívott egy házibuliba-mondtam halkan
-Szó se lehet róla Bethany!-jelentette ki
-De anya azt mondta Harry, hogy nem ülünk sokáig és, hogy vigyázz rám! Kérlek anya csak most az egyszer!-könyörögtem
-Rendben-sóhajtott-de csak most az egyszer!-mondta teljesen komoly hangon
-Áááh-visongtam-köszönöm, köszönöm-hálálkodtam-Szeretlek
-Én is kicsim-hallottam a hangján, hogy mosolyog
-Amm...anyu apával mi lesz?
-Majd én megoldom!
-Köszönöm-mosolyogtam
-Szívesen-mondta-na de most mennem kell!Szia
-Szia anya-bontottam a vonalat. Azonnal írtam is Harrynek, hogy elengedtek. Fura de örvendek, hogy a szüleim elengedtek Harryvel és tudom, hogy vigyázni fog rám!
De mekkorát tévedtem...

Miután Harry kilépett én még csak úgy kíváncsiságból megnéztem az oldalát a profil képén 355 like van és 25 comment. Ahogy görgetem lefele láttam, hogy egy lány azt commentelte ,,Életem! ❤" összeszorult a gyomrom de amit még rosszabb volt olvasni amit Harry írt vissza ,, És te az enyém ❤" Vajon Harry csak játszik velem? Rámentem a lány oldalára. Gyönyörű lány a profil képén, barna haja hullámokban omlik vállára, zöld szeme csak úgy ragyog pont, mint Harrynek ebből is látszik, hogy összeillenek. De akkor mit akar tőlem Harry? 
Nem bírtam tovább nézni így inkább kiléptem, befejeztem a reggelim amikor csengetek, ez Vanessza lesz. A tányért a mosatlanba raktam majd mentem ajtót nyitni
-Szia-ölelt meg 
-Helo-csuktam be az ajtót
-Na mit csinálsz?-mosolyog
-Semmit-mondtam halkan majd elindultam a nappaliba
-Mi a baj-jött utánam. Jaj, hogy utálom, hogy át lát rajtam...
-Semmi-próbáltam elhitetni vele. Egy próbát megér nem?!
-Na ja én meg az angol királynő vagyok!-grimaszolt-Szóval?
-Tessék-oda adtam neki a telefonom, hogy nézze meg. Amíg ő azt nézte addig én vissza mentem a konyhába elmosni a tányérom
-Na és ez nem jelent semmit-jött utánam
-Te nem látod? Egy lágy aki mellesleg gyönyörű azt írta a képéhez, hogy életem és,hogy még jobb legyen Harry azt írta vissza és te az enyém! Ez azt jelenti, hogy barátnője van és ezt te is pontosan tudod! Én hülye meg ma este házibuliba megyek vele!-ültem le a földre
-Hogy hova mész?-guggolt le elém
-Jól hallottad-hajtottam le a fejem
-Mint mondtam ez nem jelent semmi! Harry téged hívott és nem őt ez jelent valamit nem?-mosolygott
 -Lehet,hogy igazad van- néztem a szemébe
-Mint mindig-mosolygott-na gyere keresünk ruhát neked-állt fel majd magával húzott...

Este nyolc

Az utolsó simításokat végeztem amikor csengetek. Még utoljára végig néztem magamon elvettem a táskám amiben a fontosabb dolgaimat raktam majd elindultam le. A nappaliban már ott volt Harry aki apuval beszélgetett
-Szia-köszöntem Harrynek
-Szia-mosolygott-gyönyörű vagy-jelentette ki
-Köszönöm-pirultam el bókja hallatán
-Mehetünk?-kérdezte
-Igen, de mivel megyünk?
-Hívtam taxit-mosolygott
-Vigyázz a lányomra-mondta apa
-Mint a szemem fényére-ígérte Harry
-Na jó menjünk!-jelentem ki-sziasztok- köszöntem a szüleimnek
-Viszlát-köszönt Harry is.Amint kiléptem megcsapott a hideg levegő, amikor kiléptem a kapunk megpillantottam a taxit. Gyorsabbra vettem a tempót, hogy minél gyorsabban beülhessek. Amikor  beültem volna egy kéz megakadályozott ami Harryhez tartozott majd vissza húzott és ajkait enyémre tapasztotta. Gyengéd volt de még is akaratos. Az előbb még fáztam de most már melegem lett. Amikor ajkain elváltak Harry megszólalt
-Ezzel tartoztam-mosolygott
-Hiányoltam is-viszonoztam mosolyát. Beültünk a taxiba majd Harry lediktálta a címet, 15 perc lehetett az út. Mikor Harry kifizette a taxit elindultunk a ház fele. Már lehetett hallani a dübörgő zenét amely bentről szólt. Harry összekulcsolta kezeinket majd a fülembe suttogta
-Vigyázok rád
Amikor beléptünk hozzánk szaladt egy csávó gondolom Harry ismerte mert kezet fogtak
-A kabátjaitokat vigyétek abba a szobába-mutatott egy szoba fele. Mi csak bólintottunk. Harry lesegítette a kabátom majd bevitte
-Gyere-fogta meg a kezem majd a tánc tér fele vezetett
Csípőink a zene ritmusára mozogtak és testünk teljesen összesimult, miközben Harry halkan duruzsolt a fülembe. Jó pár számot végig táncolhattunk amikor Harry magával szembe fordított és megcsókolt. De ez más volt ez sokkal szenvedélyesebb volt, mint az eddigiek. Megnyalta alsó ajkamat mire szétnyitottam  és nyelveink szenvedélyes táncot járva egybe forrtak.
Légzésem szabálytalan lett lábaim megremegtek amint álltam
-Hozok valamit inni-vált el ajkaimtól elengedte csípőmet majd távolodó alakját figyeltem. Amíg Harry vissza jön addig elmegyek a mosdóba-gondoltam magamba. Átfurakodtam a tömegen majd megkerestem a mosdót, jó pár ajtón benyitottam amire megkaptam a keresett helységet. Miután végeztem visszaindultam, amikor mentem le a lépcsőn megpillantottam Harryt azzal a lánnyal aki commentelt a képéhez csókolózni. Amikor ezt megláttam lehervadt az arcomról a mosoly ami eddig ott virított. Valami eltört bennem több száz darabra és ez a Harry iránti szeretetem volt. Igen féltem bevallani még magamnak is de beleszerettem Harrybe és én mennyire tudtam, hogy hiba volt! Elfordítottam a fejem és letöröltem az éppen lefolyó könnycseppet. Amikor egy pillanatra visszafordultam találkozott a tekinteten Harryével akinek a szemében megbánást véltem felfedezni. Mit sem törődve vele elvettem a kabátom és kiszaladtam a házból
-Bethany kérlek várj meg-kiáltott Harry utánam-Bethany-kiáltott de nem érdekelt. Azonban megragadta a kezem és megállásra késztetett-Hallgass meg-könyörgött
-Nem Harry nem érdekel mennyire sajnálod ha sajnálod egyáltalán. Ma miután beszéltünk megnéztem az oldalad és láttam, hogy az a lány akivel ott benn csókolóztál azt írta a képedhez, hogy életem. Már akkor tudta, hogy hiba eljönnöm veled erre a bulira de én bíztam benned, hogy nem csak játszol az érzéseimmel. De tévedtem és tudod remélem,hogy büszke vagy magadra-ordítottam sírva neki
-Bethany én...
-Nem érdekel, hogy mit akarsz mondani csak hagy engem békén!-húztam ki kezem kezei közül majd elindultam. Hálát adok Istennek amiért figyeltem merre jöttünk. Viszonylag hamar haza értem, majd felszaladtam a szobámba és bebújtam az ágyba. Csak egyedül akarok lenni és sírni meg átkozni azt a napot amikor megismertem Harry Stylest...

4.rész Ilyen nincs!

Bethany White szemszöge:

A függönyöm kicsinyke részein beszűrődő  napsugarakra keltem. Nyöszörögve fordultam hasra és fúrtam bele fejem a párnába.
Amikor rájöttem, hogy nem sikerül visszaaludnom kikeltem az ágyból, felvettem a mamuszom(bolyhos papucs) elindultam a konyhába. Amikor beléptem apa az újságot olvasta anya meg feltehetőleg reggelit csinált
-Jó reggelt-ültem le egy székre
-Neked is kicsim-puszilt homlokon anya-éhes vagy?
-Nem, csak álmos-hajtottam le a fejem az asztalra. Anyáék halkan kuncogtak-ez nem vicces-morogtam
-Jaj mielőtt elfelejteném ma Harryéknél vacsorázunk-rakott le elém egy gofrit anyu
-Oké-kezdtem neki az evésnek
Amikor befejeztem az evészetet elindultam a szobámba amikor megcsörren a telefonom és Vani mosolygós képe jelent meg
-Pálinkás jó reggelt drága barátnőm-köszönt vidáman
-Neked is-nevetem
-Van kedved rám szánni a ma délutánod egy részét?-kérdezte izgatottan
-Ez gondolom költői kérdés volt-nevetem
-Annak szántam-nevetett ő is-akkor ma 2-kor a szokásos helyen?-kérdezte
-Ott leszek
-Oké szia pusszi-köszönt
-Puszi-bontottam a vonalat
Elvettem egy könyvet a polcomról, leültem a bab zsákomra és olvasni kezdtem

Amikor legközelebb megnéztem az órám fél kettőt mutatott. Helyére raktam a könyvet , hamar felvettem egy kényelmes szettet, megigazítottam a hajam és már indultam is találkozni Vanesszával
-Elmentem Vanesszával-mondtam anyunak mivel gondolom apa dolgozni van 
-Oke, de ne felejtsd el, hogy este vacsorázni megyünk
-Nem felejtem! Szia-köszöntem el
-Szia és vigyázz magadra
Elvettem a kulcsom és már kint is voltam. 15 perc múlva már a megbeszélt helyen voltam, már a távolból láttam, hogy Vanessza mennyire izgul valami miatt
-Szia-szökött a nyakamba 
-Szia-próbáltam megtartani az egyensúlyom mert ha nem mind a ketten elesünk
-Na menyünk be-húzott a kávézó fele
-Mitől van ilyen felettébb jó kedved?-kérdeztem mosolyogva
-Majd bent elmondom
Leültünk a szokásos helyünkre és itt már Vani nem bírta tovább
-Képzeld a nővérem gyereket vár-mesélte totál bezsongva
-Jujj komolyan?! Gratulálok-most rajtam volt a sor, hogy a nyakába szökjek
-Jaj annyira boldog vagyok-mosolygott
-Meg hiszem azt!-nevettem
-A szokásost hölgyeim?-jött az asztalunkhoz Adam (pincér)
-Igen-mondtuk egyszerre Vanival. Adam mosolyogva felírta és már ott se volt
-Ma Harryéknél vacsorázunk-néztem barátnőmre
-De jó-mosolygott
-Én nem tudom Vanessza félek! Félek, hogy összetöri a szívem. Félek, hogy az egyik percről a másikra csak úgy elhagy, akkor én mit csinálok?-hajtottam le a fejem
-Jaj drágám garantálom hogyha megbánt akkor golyók nélkül marad-mondta magabiztosan
-Szegény-nevetve megráztam a fejem
-Most, hogy így mondod tényleg az szegény-nevetett
-Hölgyeim a rendelésük-tette le elénk a turmixokat Adam
-Köszönjük-mondtuk
Vanival még vagy 3 órát ültünk a kávézóban amikor hívott anya
-Szia-vettem fel 
-Szia kicsim, merre vagy?-kérdezte anya
-Még a kávézóba Vanesszával, miért?
-Szép lassan indulj el haza
-Oke, szia-bontottam a vonalat- Na én megyek-álltam fel
-Akkor én is-indultunk fizetni. Amikor fizetünk elindultunk haza. Fél úton elváltunk mivel ő az ellenkező irányba lakott. Elég hamar haza értem mivel már alig várom, hogy lássam Harry. Bármennyire próbálom tagadni kezd egyre jobban fontos lenni számomra
-Megjöttem-kiáltottam anyának
-Menj készülődni-mondta anya. Felfele a lépcsőn elégé megszédültem és hányingerem is lett, biztos a turmix miatt. A szobámba érve becsuktam az ajtót és elkezdtem készülődni. Egy szimpla szettet vettem fel, majd elkezdtem megcsinálni a hajam és egy kis alap sminket tettem fel és már késznek is nyilvánítottam magam, viszont elég furán érzem magam és mintha lázam is lenne. Remélem rosszul érzem...
-Kész vagyok-mentem le a légcsőn
-Nagyon szép vagy kicsim viszont fal fehér vagy! Jól vagy?-aggodalmaskodott anya
-Aha minden rendben-hazudtam, nem mondhatom, hogy de nagyon sz@rul vagyok mert akkor itthon kell maradjak
-Oké, de azért megmérjük a lázad.-kereste elő a láz mérőt
-De anya semmi bajom-erősködtem
-Jó jó majd kiderül-mérte meg a lázam. Pár perc után pittyegett, majd anya elvette -38,5 mondtam én, hogy van valami baj. Felhívom Annet és lemondom a vacsorát-vette elő a telefonját
-Nem nem anya, te és apa szépen elmentek én meg itthon maradok. Beveszek valami bogyót iszok teát és már kutya bajom se lesz-vettem ki a kezéből a telefont
-Biztos?-simított végig arcomon
-Biztos-mondtam
-Na jó lefekvés előtt vegyél be ebből egyet-rakott ki valamilyen bogyókat az asztalra-és igyál sok teát-mondta amikor pont dudáltak gondolom apa-na én megyek vigyázz magadra-puszilt homlokon
-Jó jó menj már mert ha nem elkéstek-nevettem
-Már megyek is-vette el a táskáját és már kint is volt. Nevetve csuktam be utána az ajtót és zártam be. Töltöttem magamnak teát elvettem a bogyókat és elindultam a szobámba. Hülye betegség, most nem találkozhatok Harryvel! Remélem nem gondolja majd azt, hogy nem akarok látni mert ez nem így van sőt...
Felvettem egy melegítő nadrágot egy rövid ujjút és befeküdtem az ágyba elindítottam a Csillagainkban a hibát és elkezdtem nézni, hogy minnél kevesebbet gondoljak Harry

Már több, mint a felénél tartottam a filmnek amikor csengettek. Nyöszörögve keltem ki a meleg ágyból és mentem ajtót nyitni. Ki a fene lehet ilyenkor?!
-Hát te?-kérdeztem csodálkozva amikor ajtót nyitottam
-Gondoltam megnézem, hogy, hogy vagy-mosolygott
-Gyere be-engedtem be. Amikor bejött becsuktam utána az ajtót
-És micsináltál ameddig úgy nem gondoltam, hogy felvidítom a mai napod?-kérdezte mosolyogva
-Ego Harry, ego-nevettem-amúgy filmet néztem, nézed velem?-indultam el a lépcső fele
-Igen-jött utánam
Visszabújtam a takaró alá és Harry leült mellém. Vállára hajtottam a fejem ő meg átölelt.
Amikor vége lett a filmnek azon kaptam magam, hogy egy könnycsepp szántott végig arcomon
-Olyan szomorú a vége-suttogtam
-Ez egy film Beth-halványan mosolygott majd letörölte könnycseppem
-Tudom de attól még szomorú-nyújtottam rá a nyelvem majd elfordítottam a fejem
-Héjj-nevetett majd visszafordította a fejem majd közelebb hajolt és ajkait az enyémekre helyezte. Megnyalta alsó ajkam mire szétnyitottam a szám, így nyelveink szenvedélyes táncot járva egybeforrtak. Hiába nem tudom letagadni, hogy nagyon vonzódom Harryhez. Amikor elváltak ajkaink homlokát enyémnek döntötte
-Te is megbetegszel-suttogtam
-Érted megéri-elmosolyodtam mondatán és most én hajoltam közelebb hozzá és csókoltam meg. Mosolyogva váltam el tőle
-Nézünk még egy filmet?-kérdeztem. Harry bólintott. Felálltam és kerestem valami filmet. Amikor kaptam valamit beraktam és vissza bújtam Harry mellé

Az egész filmet végig beszéltük és nevettük. Harry rengeteg vicces régi storykat mesélt magáról. Épp azon nevettünk, hogy  Harry amikor kicsi volt lefejelte egy ló, mikor megszólalt telefonja
-Halo...aha igen még itt vagyok...jó...oké...szia-tette le-nekem mennem kell-állt fel
-Kikísérlek-álltam fel én is. Lementünk a lépcsőn majd az ajtóba megálltunk-köszönöm, hogy eljöttél-mosolyogtam
-Bármikor-mondta majd megcsókolt. A pillangóim újra életre keltek
-Szia-mosolygott majd kinyitotta az ajtót
-Szia-viszonoztam mosolyát majd becsuktam utána az ajtót és visszazártam azt. Felszaladtam a szobámba letusoltam bevettem a bogyókat, megittam a maradék teát és mosolyogva feküdtem le...


Sziasztok itt lenne a 4.rész. Remélem tetszik majd nektek, jó olvasást. Iratkozz és kommentelj. Puszi :*

3.rész A különleges hely

Bethany White szemszöge:

Reggel az én drága barátnőm keltett fel azzal, hogy ugrált rajtam azt kiabálva
-Kelj már fel te álomszuszék! Készülődnöd kell!
-Hány óra van?-kérdeztem nyöszörögve
-Fél kettő-mondta még mindig ugrálva rajtam
-Na és? Amúgy se mondta, hogy mikor akar menni randira! Inkább menjünk reggelizni-mondtam amikor korogni kezdet a hasam
-Oké! Amúgy is éhes vagyok-mondta és leszállt rólam- De te tisztába vagy azzal, hogy ez ebéd lesz?!-nevetett Vanessza
-Részlet kérdése-nevettem most már én is. Kikászálódtunk az ágyból és elindultunk reggeli ebédelni. Amikor leértünk a konyhába egy cetlit találtunk a hűtőn
-,,Kicsim amikor felkeltetek készítsetek magatoknak reggelit! Mi apáddal dolgozni vagyunk! Vigyázzatok magatokra! Puszi:*"-olvastam fel a cetli tartalmát-Na mit eszünk?-kérdeztem Vaneszzát
-Csináljunk palacsintát!-csillantak fel szemei
-Nekem jó!-kezdtem elővenni a hozzávalókat
Amire elkészítettünk annyi palacsintát amivel jól lakunk addigra mind a ketten lisztesek lettünk. Az is biztos, hogy Vanesszaval sem csinálok több palacsintát.
-Nos ha nem vagy éhes neki kezdhetünk a takarításnak-néztem végig a konyhán ami mostanra egy kész csatatérré vált. 

Amikor befejeztük a takarítást elindultunk letusolni mivel tiszta lisztesek vagyunk
-Na ki megy hamarabb?-csuktam be szobám ajtaját
-Menj te! Még fel kell hívom apát-kereste elő telefonját barátnőm. Elindultam a fürdőbe, hogy vegyek egy forró zuhanyt. Levettem a piszim és már a kabinban is voltam. A víz jól esően folyt végig testemen, és lemosta a tus fürdőm amit magamra kentem. Bő 10 perc múlva már indultam vissza a szobámba. Egy egyszerű melegítő nadrágot és egy elnyúlt rövid ujjút vettem fel
-Mehetsz-mondtam Vanesszanak
-Oké-indult ő is fürdőbe
Amint becsukta az ajtót pittyegni kezdett a telóm mivel sms érkezett. A képernyőn Harry neve villogott
                         

Amint elküldtem az utolsó smst már mentem is a szekrényem elé
-Mit keresel?-jött ki a fürdőből
-Két órám van elkészülni-kezdtem kidobálni a ruháimat
-Meddig?-fogott ki egy éppen felé repülő ruhadarabot 
-A randimig-kaptam meg a keresett ruhadarabokat-Na ez milyen?-mutattam felé a kiválasztott szettemet
-Tökéletes! Megcsinálom a hajad-ültetett le egy székbe barátnőm

Amire mindennel kész lettem már háromnegyed öt volt. Vanessza haza ment és a szüleim is hazaértek akik meglepően örültek neki, hogy találkozok Harryvel. Fújtam magamra a parfümömből. Amikor csengettek, végig néztem magamon a tükörben, majd elvettem a telefonom és indultam is.
-Szia-köszöntem az ajtóba álló Harryre
-Szia mehetünk?-kérdezte 
-Igen-mosolyogtam. Felvettem a cipőm, elköszöntem a szüleimtől és màr indultunk is
-Na hova megyünk?-kérdeztem Harryt kíváncsian
-Majd meglátod!-mosolygott 
-Nem fogod elmondani ugye?-nevettem
-Eltaláltad-mosolygott rám Harry

Már vagy 1 órája sétáltunk ha nem több, de nagyon jól érzem magam Harryvel. Nagyon aranyos fiú, nem olyan amilyennek gondoltam, hogy egy beképzelt csávó aki csak játszik a lányok szívével. Hanem egy csupa szív fiú. Aki ha kell komoly de ha nem egy nagyon vicces srác, akivel nagyon jól érzi magát az ember, és akibe könnyen bele lehet szeretni. És én nagyon úgy érzem, hogy én is azon az úton haladok előre, és a vég cél az lesz, hogy bele szeretek. Amitől nagyon félek! Félek, hogy csalódni fogok benne. Félek, hogy darabokra töri a szívem. De a legjobban attól félek, hogy amikor legjobban fogom szeretni akkor fogom elveszíteni, és az nem élném túl! 
-Min gondolkozol szépség?-gondolat menetemből Harry rekedt mégis bársonyos hangja zökkentett ki
-Nem fontos-eresztettem el egy mosolyt.
Pár perc múlva már a Temze partjánál tudhattam magam
-Megjöttünk?-néztem körbe
-Még nem, de csukd be a szemed
-És ha elesek?-mosolyogtam
-Vigyázok rád!-ígérte meg. Becsuktam a szemem, Harry megfogta a kezem és úgy vezetett. Ahol bőre érintkezett az enyémmel ott valami furcsa de egyben kellemes bizsergést éreztem.
-Lépcső, lépcső és egy utolsó lépcső-irányított Harry-kinyithatod a szemed-mondta. Kinyitottam a szemem és egy csodálatos táj tárult szemem elé
-Ez gyönyörű-mosolyogtam Harryre
-Az! Mindig ide jövök ha egyedül akarok lenni-mondta Harry
-Akkor engem miért hoztál ide?- fordultam felé
-Mert bízok benned-fordult ő is felém. Közelebb léptem hozzá majd megöleltem. Egy kicsit váratlanul érte de miután feleszmélt körém fonta karjait. Fejem nyak hajlatába hajtottam és beszívtam kellemes illatát. Pár percig így álltunk majd elváltam tőle
-Leülünk?-biccentett Harry egy pad fele.
-Igen-indultam el a pad fele majd leültem-Te mindent tudsz rólam én viszont keveset rólad szóval mesélj!-mondtam
-Mit akarsz tudni?-mosolygott Harry
-Mindent!-viszonoztam mosolyát
-Nos van egy testvérem Gemma....- Harry jó pár dolgot elmondott magáról és én már úgy érzem mintha ezer éve ismernénk egymást. Már be volt sötétedve amikor elindultunk haza fele. Kezdem nagyon megkedvelni Harry.

-Köszönöm a mai napot-mondtam Harrynek immár a kapuban állva
-Én köszönöm-lépett közelebb hozzám Harry majd...majd megcsókolt. A gyomromban lévő valamennyi pillangó felébredt és vadul csapkodni kezdett, miközben a mellkasom úgy hullámzott, hogy alig álltam a lábamon. Végig azt kívántam, hogy soha ne érjen véget de ahogy minden jónak egyszer véget szakad úgy a csókunknak is. Harry homlokát enyémnek támasztotta és két keze közé fogta arcomat
-Jó éjszakát-suttogta
-Neked is-köszöntem el tőle majd elindultam be a házba. Levettem a cipőm majd elindultam az emeletre a szobámba közben beköszöntem a szüleimnek akik a nappaliba néztek egy filmet
-Na milyen volt?-kérdezte anyu mosolyogva
-Nagyon jó-válaszoltam majd folytattam utamat a szobámba. Amikor felértem amint becsuktam az ajtót egyből hívtam Vanesszat
-Na milyen volt?-kérdezte rögtön ahogy felvette a telefon
-Neked is szia-nevettem
-Szia szia! Na mondd már-sürgetett, ami engem még jobban nevetésre késztetett
-Nagyon jó volt! Elvitt a Temzéhez sétálni, beszélgettünk egy csomót, majd amikor haza kísért megcsókolt-áradoztam
-Jujj megcsókolt?!-sikította
-Igen-mondtam fülig érő mosollyal
-Jaj olyan jó neked én mindig bunkó pasikat fogok ki-durcizott be Vanessza ami engem megint nevetésre késztetett ilyenkor mindig olyan cuki
-Majd te is kapsz valakit! Pont te aki olyan szép?

-Ó de cuki vagy! Ugye tudod, hogy szeretlek?-kérdezte Vanessza
-Mintha már említetted volna! Én is szeretlek!-és tényleg így is van nagyon de nagyon szeretem Vanesszat
-Jó éjszakát Bethany
-Neked is Vanessza-köszöntem majd bontottam a vonalat. Ránéztem az órára ami fél tízet mutatott. Elindultam a fürdőbe tusolni. 20  perc múlva már az ágyba voltam és készültem átadni magam az álmok világának...

Sziasztok itt is van a 3.rész jó olvasást. Ha tetszik iratkozz fel és kommentelj. Nagyon örülnék ha kommentelnétek, hogy tudjam tetszik-e a blogom és ha nem akkor min javíthatnék még! Puszi :*

2.rész Harry Styles

Bethany White szemszöge

Becsuktam az ajtót a család után és én is indultam utánuk a nappaliba. Odamentem Vanesszahoz és mosolyogva figyeltem az idegen családot. Iriszeimet a fiúra emeltem. Gesztenye barna  tincsei kuszán állnak feje tetején, zöld szemei úgy csillognak akár a gyémánt, és ahogy mosolyra húzta tökéletes ajkait megjelentek gödröcskéi. Egy fekete ramonesos pólót viselt, egy egyszerű fekete cső farmerrel amely térdénél szakadt volt, és lában egy barna csizma díszelgett.
Mire feleszmélek a bambulásomból már előttem állva mosolyog.

-Szia Harry vagyok!
Egy hangot sem vagyok képes kinyögni ahogy férfias illata átjárja testem minden porcikáját
-Ő Bethany. Én meg Vanessza-mosolyog Harryre barátnőm
-Köszi...de én is tudok beszélni-mondtam Vanessszának egy kicsit mogorvábban, mint kellett volna. Kikerültem Harryt és Vanesszat és indultam az ebédlőbe a szüleink után. Helyet foglaltam apa mellett pár perc múlva Vanessza ült le mellém és velem szembe Harry.
-Bethany már rengeteget hallottunk rólad!-mondta Harry anyukája
-Remélem csak jó dolgokat-pillantottam apára és rá mosolyogtam
-Egy ilyen szép lányról csak jókat lehet-mosolygott
-Köszönöm...-mondtam volna a nevét viszont azt még mindig nem tudom
-Anne-mosolygott rám ezek szerint Anne, mosolygása engem is mosolygásra késztetett
-Amm...elárulod, hogy mi volt az a jelenet odakint?-suttogta a fülembe barátnőm
-Semmi-mondtam és rámosolyogtam

Egész vacsora alatt magamon éreztem Harry tekintetét ami szinte lyukat égetett bőrömbe, és elég zavaró volt de ahogy észrevettem ez Őt nem nagyon izgatta
-Köszönjük a vacsorát nagyon finom volt- köszöntem meg és egyben megdicsértem anya főztjét.
-Mi is köszönjük és tényleg nagyon finom volt!- dicsérte meg Anne is. Annya csak elmosolyodott és elkezdte összeszedni a tányérokat
-Segítsek?-kérdeztem mosolyogva
-Nem kell kicsim!-felelte anya

Pár óra múlva már éreztem, hogy nagyon fáradt vagyok és hamarosan leragadnak a szemeim és ahogy észrevettem Vanessza is ugyan így van ezzel
-Megyünk aludni?-kérdeztem barátnőm
-Aha mehetünk-válaszolt két ásítás közt
-Mi megyünk aludni!- mondtam a szüleimnek. Ránéztem Harryre és rámosolyogtam, felálltam a székből és Vanesszával az oldalamon indultam fel a szobámba.
-Menj nyugodtan elöszőr te fürödni-mondtam Vanesszának
-Oké-mondta és elindult a fürdőbe
Odamentem az ágyhoz és hanyatt feküdtem rajta a plafont bámulva gondolkodni kezdtem a mai napon. Na jó nem! Csak is Harryn jár az agyam sehogy sem tudom onnan kitörölni nem mintha nagyon erőlködnék rajta. Valahogy érzem, hogy nem ez az utolsó találkozásunk és ez aggaszt. Félő hogy bele szeretek hisz pont az esetem és most a hátam közepére sem kívánok egy kapcsolatot és amúgy is látszik rajta, hogy egy "nő faló". Hisz ilyen külsővel ami neki van csak az lehet... Gondolat menetemet egy kopogás zavarja meg. Értetlen pillantást vetettem az ajtó irányában
-Ki az?
Lassan kinyílik, s Harry néz be rajta
-Bejöhetek?
-Öhm..persze gyere csak-ültem fel törökülésben. Harry bejön, becsukja maga után az ajtót ide sétál az ágyamhoz, leül a szélére az egyik kezén megtámaszkodik és úgy néz rám. Tekintete éget, és reménykedem benne, hogy nem látszik annyira rajtam, hogy zavarban vagyok
-Nem zavarok?-kérdezte
-Nem-le hajtottam a fejem és piszkálni kezdtem az ujjaimat mintha az sokkal érdekesebb lenne
-Kérdezhetek valamit?
-Eddig is kérdeztél!-eresztettem el egy mosolyt
-Lenne kedved eljönni velem egy randira?-kérdezte. Most erre mit mondjak?! Az előbb gondolkoztam azon, hogy nem akarok vele közelebbi viszonyba kerülni és most meg...
-Harry...én nem akarlak megbántani de most nincs szükségem erre... És lehet, hogy tévedtem de te egy olyan srácnak tűnsz aki csak játszik a lányokkal hisz ilyen kinézettel...-hajtottam le a fejem
-Szóval jól nézek ki!-tűnődött el
-Na szép megfogtad a lényeget-mondtam hanyagul
-Na jó! Most azért mert göndör a hajam, zöld a szemem, szép a mosolyom és jó a testem már nő faló vagyok?-kérdezte kissé megemelve hangját
-Te hol álltál sorba amikor Isten a szerénységet osztogatta?-kérdeztem egy mosoly kíséretében
És te amikor csúnyaságot?-kérdezte viszonozva mosolyom-Na jó viccet félretéve!
Adj egy esélyt és bebizonyítom, hogy nem vagyok egy nő faló-kérdte tőlem
-Rendben! De ha elcseszed magadra vess!-mondtam neki mosolyogva
-Engem soha ne félts szépség-mondta Harry fülig érő mosollyal. Leadtam Harrynek a számomat. Még pár percig beszéledtünk amikor meg nem hallottuk, hogy Anne hívja Harryt.
-Nekem mennem kell de holnap találkozunk szépség-állt fel Harry,az ágyról és egy puszit adott arcomra majd távozott
-Szia-köszöntem de már csak ajtó hallotta. Visszadöltem az ágyra de akkor Vanessza szökött mellém
-Jujj mindent hallottam. Holnap randid lesz Harryvel-mondta visongva
-Te jobban örülsz neki, mint én- mondtam nevetve. Felálltam az ágyból és elindultam én is fürödni. Bő 15 perc múlva már az ágyban feküdtem és beszélgettem Vanesszával, Harryről és a holnapi randiról. Épp ezért szeretem annyira Vanesszát mert vele mindent megtudok beszélni. A kapcsolatunk elég érdekesen indult mivel az interneten keresztül ismerkedtünk meg és azóta is elválaszthatatlanok vagyunk és ez így is fog maradni
-Jó éjszakát-köszönt Vannessza és már álomra is hajtotta buksiját
-Neked is!

Sziasztok itt lenne a 2.rész remélem elnyeri tetszéseteket. Kommenteljetek és iratkozzatok fel! Puszi :*