Sajnálom, hogy ilyen rövid lett a rész. A részek ezentúl vasárnaponként fognak érkezni lehet, hogy hétközben is lesz mivel vakáció van :3 nagyon szépen kérlek, hogy commenteljetek mert így nem tudom, hogy van-e értelme folytatni a blogot.
Zene ajánló: Zara Larsson-Uncover
Bethany White szemszöge:
Egy olyan ember ölelő karjai közt ébredni akit szeretünk leírhatatlan érzés. A tegnap még utáltam sőt gyűlöltem azt a gondolatot, hogy akár még egyszer lássam Harryt. Ma meg mellette fekszem jobban mondva a mellkasán. Egyszerűen szükségem van rá, mint a drogosnak a drogra. Ennyi idő alatt még senki nem került ennyire közel hozzám, bármennyire fura kijelenteni még Josh sem.
Felnéztem Harryre, arca nyugodtságot árasztott, ajkai enyhén szétnyíltak. Egy kósza tincset simítottam ki arcából
-Utálom ha néznek amikor alszom-morogtam majd karjait még szorosabban fonta derekam köré
-Én biztos nem néztelek-jelentettem ki határozottan de tudom bármit mondanék már mindegy mert lebuktam
-Aha persze tudom, hogy ellenállhatatlan vagyok-villantott felém egy csábos mosolyt
-Csak szeretnéd Styles bárki ellen tudna állni neked!-forgattam szemeim
-Mit mondtál?-emelte rám gyönyörű smaragd ként csillogó szemeit
-Semmit-szálltam ki mellőle majd nyújtottam rá nyelvem
-Na meg állj-szállt ki ő is és elindult utánam. Nevetve szaladtam előle, de nagy lábainak köszönhetően hamar utol ért, megragadta a derekam és magához húzott
-Ne menekülj-suttogta fülembe
-Nem állt szándékomba-fordultam vele szembe, s kezeimet nyaka köré fontam
-Köszönöm-döntötte homlokát az enyémnek
-Mit?-értetlenkedtem
-Hogy itt vagy nekem-hintett csókot ajkaimra. Kezeimet hajába vezettem így vontam még közelebb magamhoz
-Csinálok reggelit-mondtam ajkaira majd egy utolsó csókot adtam és elindultam a konyhába.
Amíg a reggelit készítettem Harry leült a pulthoz és engem nézett. Tekintette lyukat éget hátba
-Bár mennyire fura én sem szeretem ha néznek-fordultam meg mosolyogva
-Én nem-tette fel védekezés képen kezeit
-Ezt már eljátszottuk egyszer-ráztam meg a fejem
-Ha rajtam múlna nem is egyszer játszanánk még el-mosolygott rám. Oda mentem hozzá majd egy puszit adtam arcára és megöleltem. Fejemet nyak hajlatába temettem és szorosan bújtam hozzá, karjait derekam köré fonta és egyik kezével hátamat simogatta
-Ígérd meg hogy nem hagysz csak úgy el-suttogtam fülébe, eme kérésem hatására, izmai megfeszültek. Lassan eltolt magától pont annyira, hogy szemembe tudjon nézni
-Soha nem hagylak el-puszilt homlokon majd szorosan karjai közé zárt-Bármennyire szeretnék így maradni, de a reggelink oda fog égni-nevetett
-Ne nevess-nyújtottam rá a nyelvem majd hamar levettem a tűz helyről a tepsit. Elég rosszul foghattam meg mivel egy égető érzést éreztem minek hatására a tepsit visszaejtettem eredeti helyére majd kezemet gyorsan a hideg víz alá tartottam.
-Jól vagy?-jött oda hozzám Harry amint lezárta a tűzet
-Fáj-mutattam a mostanra be pirosodott pontra
-Így jár aki még egy omlettet sem tud megcsinálni-nevetett
-Ez gonosz volt-bokszoltam játékosan vállába
-Tudod, hogy nem gondoltam komolyan-puszilt arcon
-Tudom-mosolyogtam rá. Harry felült a pultra amíg én elő vettem az elsősegély dobozt azon belül meg egy krémet amivel bekentem a kezem-amúgy a szüleidnek mit mondasz hol aludtál?-emeltem rá tekintetem
-Arra gondoltam azt mondom, hogy az egyik barátnőmnél már úgy is megszokta, hogy majdnem minden nap egyiknél alszom-incselkedet velem
-Hmm...remélem akkor a barátnőid egyike nem haragszik meg, hogy nem nála aludtál-mentem bele a játékba
-Nem érdekel-kezemnél fogva húzott magához-miattad meg éri-csókolt meg-amúgy meg azt mondom, hogy az egyik haveromnál voltam-bólintással jeleztem,hogy megértettem amit mondott
-Amúgy te sem kellett ma menj iskolába?-kérdeztem. Megrázta a fejét evvel választ adva kérdésemre-nem is értem minek menni ezen a héten ha úgy is utolsó hét-tettem vissza a helyére a dobozt
-Én is sok mindent nem értek, főleg azt nem, hogy miért nem kérdeztem meg még tőled-szállt le a pultról
-Micsodát?-néztem rá
-Lennél a barátnőm?-kérdezte csillogó szemekkel.
Miután Josh meghalt nem akartam senkit ennyire közel engedni magamhoz. Amikor megláttam legelőször Harryt nem gondoltam volna, hogy szerelmes leszek belé. Most viszont itt áll előttem és azt kérdi tőlem hogy lennék-e a barátnője. Szerintem erre egyszerű a válasz. Ránéztem és arcán ijedséget véltem felfedezni
-Tudod Harry amikor elveszítettem Josht nem akartam senkit se közel engedni magamhoz így téged sem. De bármennyire próbálkoztam, hogy távol tartsam magam tőled nem sikerült. Így a válaszom egyszerű. Igen leszek a baránőd!-'szöktem' a nyakába és szorosan öleltem magamhoz
-Szeretlek-suttogta a fülembe. Kicsit eltávolodtam tőle majd ajkaira suttogtam
-Én is szeretlek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése